 German translation
1. Deinen Heiland, Zion, preise,
Lobe ihn in Wort und Weise,
Der dir Hirt und Führer ist.
Was du kannst, das sollst du wagen,
Ihm gebührend Lob zu sagen,
Man vergebens sich vermißt.
2. Brot, des Lob das Lied verkündet,
Das, lebendig, Leben zündet,
Wird uns heute dargereicht.
Daß Er es im heil'gen Saale
Den zwölf Brüdern gab beim Mahle,
Davor jeder Zweifel weicht.
3. Lob erschalle, Lob ertöne,
Gott genehm, voll hoher Schöne
Sei des Herzens Jubellaut.
Denn das Fest wird heut gefeiert,
Das des Tages Glanz erneuert,
Der uns dieses Pfand vertraut.
4. Neuen Königs Tafelrunde,
Neues Lamm im Neuen Bunde
Hat des Alten End' gebracht;
Neues treibt das Alte fort,
Schatten scheucht der Wahrheit Wort,
Und das Licht verjagt die Nacht.
5. Was beim Mahl durch Ihn geschehen,
Das hieß Christus und begehen
Zum Gedächtnis Seinem Tod.
Treu befolgend heil'ge Lehren
Weihen, unser Heil zu mehren,
Wir als Opfer Wein und Brot.
6. Wie der Christen Glaube lehret,
Wird das Brot in Fleisch verkehret
Und in Christi Blut der Wein.
Scheu kannst du's nicht noch fassen,
Starker Glaube wird's nicht lassen
Trotz Natur und Augenschein.
7. Unter zweierlei Gestalten,
Die als Zeichen hier nur walten,
Birgt sich großer Dinge Glanz,
Blut als Trank und Fleisch als Speise,
Christus ist auf beide Weise
Bei uns ungeteilt und ganz.
8. Wer Ihn aufnimmt, bei Ihm weilet,
Hat Ihn ganz und ungeteilet,
Ungebrochen unversehrt.
Einer nimmt und tausend nehmen,
Gleichviel stets, soviel auch kämen,
Und nie wird Er aufgezehrt.
9. Gute kommen, Böse kommen,
Doch nicht jedem will es frommen,
Leben birgt's und Untergang.
Bösen Tod, den Guten Leben:
Sieh, das Gleiche wird gegeben,
Doch nicht Gleiches man errang.
10. Wird das Sakrament gespalten,
Laß den festen Glauben walten,
Jedem Teil bleibt der Gestalten
Stets des Ganzen Vollgehalt.
Nichts muß von der Sache weichen,
Brechen kann man nur das Zeichen,
Nicht das Ding ist zu erreichen,
Zustand bleibt ihm und Gestalt.
11. Sieh das Brot, der Engel Gabe,
Wird den Pilgern hier zur Labe,
Wahrhaft ist's der Kinder Habe,
Nicht den Hunden werft es hin.
Lang' in Bildern ward's bedeutet,
Isaak, der zum Opfer schreitet,
Osterlamm, als Mahl bereitet,
Und es war des Manna Sinn.
12. Guter Hirt, Du wahre Speise,
Dich barmherzig uns erweise,
Nähre uns auf uns'rer Reise,
Deine Güter, Jesu, weise
Uns in der Lebend'gen Land.
Du, der alles weiß und leitet,
Hier im Tal des Tods uns weidet,
Dort, wo licht Dein Reich sich breitet,
Sei und Erb' und Tisch bereitet
In der Heiligen Verband.
Sangbare Übersetzung von Teresia Benedicta vom Kreuz (Edith Stein)
|
 French translation
1. Loue, Sion, ton Sauveur,
loue ton chef et ton pasteur
par des hymnes et des cantiques.
Ose de tout ton pouvoir, car il
est plus grand que toute louange
et à le louer tu ne suffis pas.
2. Un thème de louange spéciale,
le pain vivant et vivifiant,
aujourd'hui nous est proposé.
Lors du repas de la sainte Cène,
au groupe des Douze ses frères,
il fut donné, n'en doutons pas.
3. Que la louange soit pleine,
qu'elle soit sonore, qu'elle soit joyeuse,
qu'elle soit belle, la jubilation de l'esprit.
Car nous vivons ce jour solennel
qui de cette table entend célébrer
l'institution première.
4. A cette table du nouveau Roi,
la nouvelle Pâque de la nouvelle Loi
met un terme à la phase ancienne.
La nouveauté chasse la vieillerie,
la vérité l'ombre,
la lumière dissipe la nuit.
5. Ce que fit le Christ à la Cène,
il nous ordonna de le faire
en mémoire de lui.
Instruits par ses saints préceptes,
nous consacrons le pain et le vin,
en offrande sacrificielle pour le salut.
6. Ce dogme est donné aux chrétiens :
le pain se change en chair,
et le vin en sang.
Ce que tu ne comprends ni ne vois,
une ferme foi te l'assure,
hors de l'ordre naturel.
7. Sous diverses espèces,
signes seulement et non réalités,
des réalités sublimes se cachent.
La chair est une nourriture, le sang
un breuvage, pourtant le Christ total
demeure sous l'une et l'autre espèce.
8. On le prend sans le déchirer,
ni le briser, ni le diviser,
il est reçu tout entier.
Un seul le prend, mille le prennent,
autant celui-ci, autant ceux-là
le consomment sans le consumer.
9. Les bons le prennent, les méchants
le prennent, mis pour un sort inégal,
ici de vie, là de ruine.
Il est mort aux méchants, vie aux bons :
vois d'une même manducation
combien l'issue est dissemblable !
10. Le sacrement enfin rompu,
ne vacille pas, mais souviens-toi
qu'il est sous chaque fragment
comme sous le tout il se cache.
Nulle division n'est réalité,
le signe seulement se fractionne,
et par là, de ce qui est signifié
ni l'état ni la stature n'est amoindri.
11. Voici le pain des anges
fait aliment des voyageurs,
vrai pain pour les fils,
à ne pas jeter aux chiens.
D'avance il est signifié en figures,
lorsqu' Isaac est immolé,
que l'agneau pascal est sacrifié,
que la manne est donnée à nos pères.
12. Bon Pasteur, vrai pain,
Jésus, aie pitié de nous !
Toi, nourris-nous, défend-nous !
Fais-nous voir nos biens
dans la terre des vivants.
Toi qui sais et peux tout,
qui nous nourris ici-bas mortels,
rends-nous là-haut les commensaux,
cohéritiers et compagnons
de la cité des saints. Amen.
|
 Hungarian translation
1. Dicsérd, Sion, a Megváltót,
dicsérd a vezért, a pásztort,
zengj himnuszt, zengj éneket!
Ahogy birod, akként merjed:
nagyobb Ő, mint a dicséret,
méltón nem dicsérheted.
2. S a dicséret külön tárgya
ma hogy a Kenyeret áldja,
mely éltet és eleven,
s hogy végvacsoráján kapta
a Tizenkettők csapatja,
nem kétséges semmiben.
3. Legyen teljes, legyen zengő,
legyen vidám és illendő
szivünk ujjongása ma:
mert azt a napot jelzi ünnepünk,
melyen először adatott nekünk
ez a lelki lakoma.
4. Uj királynak asztalára
uj törvénynek szállt páskája:
elavult a régi már.
Fut az ujtól ami agg,
igazságtól ami vak;
fut a fénytől a homály.
5. Amit Krisztus tett ez estén,
hagyta, hogy rá emlékezvén
cselekedjük mi is azt.
Okultunk szent törvényéből:
így lesz borból és kenyérből
üdvösséges áldozat.
7. Más és más - de nem lényegben,
csak jel szerint más - szinekben
égi jók lappanganak.
A vér ital, a hús étel:
mégis Krisztus, lényegével,
teljes mindkét szín alatt.
8. Oly kenyér, melyet meg nem tör,
aki vesz miként étekből,
s el se vág, és meg se szel.
Veszi egy és veszik ezren:
annyit egy, amennyit ezren;
fogyasztják és nem fogy el.
9. Veszik jók és veszik rosszak:
csakhogy különböző sorsnak
részesei ők vele.
Rossznak halál, jónak élet:
ilyen az egyforma étek
különböző ereje.
11. Im az angyalok kenyere,
utonjárók eledele,
édesfiaknak étele,
nem ebek számára szánt,
melynek előképe már a
husvéti bárány halála,
valamint Izsák oltára,
s hogy az égből manna szállt.
12. Óh igaz Kenyér, jó Pásztor,
Jézus, óvj az elbukástól,
te táplálj és te palástolj
s add, hogy a feltámadáskor
üdvnek látói legyünk.
Te, ki mindent bírsz és értesz,
s e földön táplálsz és éltetsz,
tedd, hogy szent népeddel, ékes
asztalodnál majd az édes
örökségben résztvegyünk!
Translation by Babits Mihály
|
Latin text
English translation