Metrical 'New Version' (Tate & Brady)
 English text
O God, whose former mercies make
My constant praise thy due;
Hold not thy peace, but my sad state
With wonted favour view:
For sinful men with lying lips
Deceitful speeches frame,
And with their studied slanders seek
To wound my spotless fame.
Their restless hatred prompts them still
Malicious lies to spread;
And all against my life combine,
By causeless fury led.
Those whom with tend'rest love I used
My chief opposers are,
Whilst I, of other friends bereft,
Resort to thee by prayer.
Since mischief, for the good I did,
Their strange reward doth prove,
And hatred's the return they make
For undissembled love,
Their guilty leader shall be made
To some ill man a slave,
And when he's tried, his mortal foe
For his accuser have.
His guilt, when sentence is pronounc'd,
Shall meet a dreadful fate,
Whilst his rejected pray'r but serves
His crimes to aggravate.
He, snatched by some untimely fate
Shan't live out half his days;
Another, by divine decree,
Shall on his office seize.
His seed shall orphans be, his wife
A widow plung'd in grief;
His vagrant children beg their bread,
Where none can give relief.
His ill-got riches shall be made
To usurers a prey;
The fruit of all his toil shall be
By strangers borne away.
None shall be found that to his wants
Their mercy will extend,
Or to his helpless orphan seed
The least assistance lend.
A swift destruction soon shall seize
On his unhappy race;
And the next age his hated name
Shall utterly deface.
The vengeance of his father's sins
Upon his head shall fall;
God on his mother's crimes shall think,
And punish him for all.
All these, in horrid order rank'd,
Before the Lord shall stand,
Till his fierce anger quite cuts off
Their mem'ry from the land.
The Second Part
Because he never mercy show'd,
But still the poor oppress'd;
And sought to slay the helpless man,
With heavy woes distress'd:
Therefore the curse he lov'd to vent
Shall his own portion prove;
And blessing, which he still abhorr'd
Shall far from him remove.
Since he in cursing took such pride,
Like water it shall spread
Through all his veins, and stick like oil,
With which his bones are fed.
This, like a poison'd robe, shall still
His constant cov'ring be,
Or an envenom'd belt, from which
He never shall be free.
Thus shall the Lord reward all those
That ill to me design,
That with malicious false reports
Against my life combine.
But for thy glorious Name, O God,
Do thou deliver me;
And for thy gracious mercy's sake
Preserve and set me free.
For I, to utmost straits reduc'd
Am void of all relief;
My heart is wounded with distress,
And quite pierc'd through with grief.
I, like an ev'ning shade, decline,
Which vanishes apace:
Like locusts, up and down I'm toss'd,
And have no certain place.
My knees with fasting are grown weak,
My body lank and lean;
All that behold me shake their heads,
And treat me with disdain.
But for thy mercy's sake, O Lord,
Do thou my foes withstand;
That all may see 'tis thine own act,
The work of thy right hand.
Then let them curse, so thou but bless;
Let shame the portion be
Of all that my destruction seek;
While I rejoice in thee.
My foe shall with disgrace be cloth'd,
And, spite of all his pride,
His own confusion, like a cloak,
The guilty wretch shall hide.
But I to God, in grateful thanks,
My cheerful voice will raise;
And, where the great assembly meets,
Set forth his noble praise.
For him the poor shall always find
Their sure and constant friend;
And he shall from unrighteous dooms
Their guiltless souls defend.
|
Káldi fordítás
 Hungarian text
Végig Dávid zsoltára.
Isten! ne hallgasd el az én dicséretemet, mert a bűnös szája és az álnok szája rám nyílt.
Álnok nyelvvel szólanak ellenem, és körülvesznek engem gyülölséges beszédekkel, és ok nélkül ostromolnak engem.
A helyett, hogy szeretnének, rágalmaznak engem; én pedig imádkozom.
Roszszal fizetnek nekem a jóért, és gyülölséggel szeretetemért.
Rendelj föléje bűnöst; és az ellenség álljon jobbja felűl.
Mikor itéltetik, kárhoztatva jőjön ki; és imádsága legyen bűnévé.
Legyenek az ő napjai kevesek; és tisztségét más nyerje el.
Árvákká legyenek fiai, és felesége özvegygyé.
Bújdosva tévelyegjenek fiai és koldúljanak, és vettessenek ki lakhelyeikből.
Az uzsorás kutassa föl minden jószágát; és idegenek ragadják el szerzeményét.
Ne legyen neki segítője, s ne legyen, ki árváin könyörűljön.
Veszszenek el szülöttei, töröltessék el neve egy nemzedékben.
Legyen emlékezetben atyáinak gonoszsága az Úr színe előtt, és ne töröltessék el anyja vétke.
Legyenek az Úr előtt mindenkoron, és emlékök veszszen el a földről;
azért, mivel nem gondolt arra, hogy irgalmasságot cselekedjék,
és üldözte a szegény embert és nyomorúltat, és az elkeseredett szivűt öldökölte.
Szerette az átkot, tehát jőjön rá; és nem akarta az áldást, távozzék hát tőle. És magára húzta az átkot, mint a ruházatot, mely mint a víz, behatott belsejébe, és mint az olaj, az ő csontjaiba.
Legyen rajta, mint a ruházat, melybe öltözik, és mint az öv, melylyel magát mindenkor körűlövezi.
Ez legyen jutalmok az Úrtól kik engem rágalmaznak, és kik roszat beszélnek lelkem ellen.
De te, Uram, Uram! légy velem a te nevedért; mert jóságos a te irgalmad. Szabadíts meg engem,
mert nyomorúlt és szegény vagyok; és szívem megháborítatott.
Mint az árnyék, mikor elhanyatlik elenyészem, és elűzetem, mint a sáskák.
Térdeim elerőtlenedtek a böjttől; és húsom elesett az olaj-hiány miatt.
Gyalázattá lettem nekik; látnak engem, és fejöket csóválják.
Segíts engem, Uram Istenem! szabadíts meg engem a te irgalmasságod szerint;
hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, és te cselekedted ezt, Uram!
Ők átkozni fognak, te megáldasz; kik ellenem támadnak, megszégyenűlnek: a te szolgád pedig vígadni fog.
Öltözzenek szégyenbe, kik engem rágalmaznak; és mint palásttal, födöztessenek be gyalázatjokkal.
Nagy hálát adok szájammal az Úrnak, és a sokaság között dicsérem őt.
Mert a szegénynek jobbja felől áll, hogy lelkemet az üldözőktől megszabadítsa.
|
Latin text