Káldi fordítás (36. zsoltár)
 Hungarian translation
Önmaga, Dávid zsoltára.
Ne boszankodjál a gonosztevőkre, ne irígykedjél a hamisságot cselekvőkre.
Mert mint a fű, hamar elszáradnak, és mint a zöld paréj, hamar elhullnak.
Bízzál az Úrban, és cselekedjél jót; lakjál a földön, és annak gazdagságaival tápláltatni fogsz.
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja neked szived kivánságait.
Nyilatkoztasd ki az Úrnak útadat, és bízzál benne: és ő megcselekszi.
És világosságra hozza igazságodat, és itéletedet délifényre.
Hódolj az Úrnak, és könyörögj neki. Ne boszankodjál arra, ki szerencsés az ő útjában, a gonoszt cselekvő emberre.
Szűnj meg a haragtól, és hagyd el a búsulást; ne boszankodjál, hogy roszat is cselekedjél.
Mert a kik gonoszt cselekszenek, kiírtatnak; a kik pedig az Urat várják, azok fogják a földet örökleni.
Még egy kissé, és nem lesz a bűnös; keresed helyét, és nem találod.
A szelídek pedig örökleni fogják a földet, és gyönyörködnek a béke sokaságában.
Az igazra vigyáz a bűnös, és fogait csikorgatja rája.
Az Úr pedig kineveti őt, mert látja, hogy eljő napja.
Kardot húznak a bűnösök, megvonják kézívöket, hogy elejtsék a szegényt és szűkölködőt, hogy megöljék az igaz szivűeket.
De fegyverök hasson szivökbe, és kézívök töressék el.
Jobb az igaznak a kevés a bűnösök sok gazdagságánál.
Mert a bűnösök karjai eltöretnek; az igazakat pedig megerősíti az Úr.
Az Úr ismeri az ártatlanok napjait; és örökségök megmarad mindörökké.
Nem szégyenűlnek meg a gonosz időben, és az éhség napján megelégíttetnek;
mert a bűnösök elvesznek; és az Úr ellenségei mihelyt megtiszteltetnek és fölmagasztaltatnak, elfogyván, mint a füst, elfogynak.
Kölcsön vesz a bűnös, és nem fizeti meg; az igaz pedig könyörűl és adakozik.
Mert az őt áldók a földet örökleni fogják; az őt átkozók pedig elvesznek.
Az Úrtól igazgattatnak az ember lépései, és útját kedveli.
Mikor elesik, nem sérűl meg, mert az Úr alája teszi kezét.
Ifjú voltam és megöregedtem: de nem láttam, hogy az igaz elhagyatott, sem hogy az ő ivadéka kenyeret kéregetett volna.
Napestig könyörűl és kölcsön ad; és ivadéka áldásban leszen.
Távozzál a gonosztól, és cselekedjél jót, és megmaradsz örökön örökké.
Mert az Úr szereti az igazat, és nem hagyja el az ő szenteit, mindörökké megtartatnak; az igazságtalanok megbűntettetnek, és az istentelenek ivadéka elvesz.
Az igazak pedig örökleni fogják a földet, és azon laknak mindörökön örökké.
Az igaz szája bölcseséget szól, és nyelve igazat beszél.
Istene törvénye az ő szivében, és lépései nem fognak megtántoríttatni.
A bűnös szemléli az igazat, és halálra keresi őt;
de az Úr nem hagyja őt annak kezeiben, sem nem kárhoztatja őt, mikor amattól megitéltetik.
Várjad az Urat és őrizd meg az ő útját, és fölmagasztal téged, hogy örökségűl vedd a földet; látni fogod, mikor elvesznek a bűnösök.
Láttam az istentelent fölmagasztalva és fölemelkedve, mint a Libanon czedrusait.
És átmenék, és ime nem volt; és kerestem őt, és helye sem találtatott.
Őrizd meg az ártatlanságot, és nézd az igazságot: mert vannak maradékai a békeséges embernek.
Az igazságtalanok pedig mindenestül elvesznek; az istentelenek maradékai semmivé lesznek.
De az igazak segedelme az Úrtól vagyon, s ő azok oltalmazója a szorongatás idején.
És megsegíti őket az Úr és megszabadítja a bűnösöktől, és megtartja őket, mert benne bíztak.
|
Lutherbibel 2017
 German text
1 Von David. Entrüste dich nicht über die Bösen, sei nicht neidisch auf die Übeltäter.
2 Denn wie das Gras werden sie bald verdorren, und wie das grüne Kraut werden sie verwelken.
3 Hoffe auf den HERRN und tue Gutes, bleibe im Lande und nähre dich redlich.
4 Habe deine Lust am HERRN; der wird dir geben, was dein Herz wünscht.
5 Befiehl dem HERRN deine Wege und hoffe auf ihn, er wird’s wohlmachen
6 und wird deine Gerechtigkeit heraufführen wie das Licht und dein Recht wie den Mittag.
7 Sei stille dem HERRN und warte auf ihn. Entrüste dich nicht über den, dem es gut geht, der seinen Mutwillen treibt.
8 Steh ab vom Zorn und lass den Grimm, entrüste dich nicht, dass du nicht Unrecht tust.
9 Denn die Bösen werden ausgerottet; die aber des HERRN harren, werden das Land erben.
10 Noch eine kleine Zeit, so ist der Gottlose nicht mehr da; und wenn du nach seiner Stätte siehst, ist er weg.
11 Aber die Elenden werden das Land erben und ihre Freude haben an großem Frieden.
12 Der Frevler droht dem Gerechten und knirscht mit seinen Zähnen wider ihn.
13 Aber der Herr lacht seiner; denn er sieht, dass sein Tag kommt.
14 Die Frevler ziehen das Schwert und spannen ihren Bogen, dass sie fällen den Elenden und Armen und morden die Frommen.
15 Aber ihr Schwert wird in ihr eigenes Herz dringen, und ihr Bogen wird zerbrechen.
16 Das Wenige, das ein Gerechter hat, ist besser als der Überfluss vieler Frevler.
17 Denn die Arme der Frevler werden zerbrechen, aber der HERR erhält die Gerechten.
18 Der HERR kennt die Tage der Frommen, und ihr Erbe wird ewiglich bleiben.
19 Sie werden nicht zuschanden in böser Zeit, und in den Tagen des Hungers werden sie satt werden.
20 Denn die Frevler werden umkommen; und die Feinde des HERRN, wenn sie auch sind wie prächtige Auen, werden sie doch vergehen, wie der Rauch vergeht.
21 Der Frevler muss borgen und bezahlt nicht, aber der Gerechte ist barmherzig und gibt.
22 Denn die Gesegneten des Herrn erben das Land; aber die er verflucht, werden ausgerottet.
23 Von dem HERRN kommt es, wenn eines Mannes Schritte fest werden, und er hat Gefallen an seinem Wege.
24 Fällt er, so stürzt er doch nicht; denn der HERR hält ihn fest an der Hand.
25 Ich bin jung gewesen und alt geworden und habe noch nie den Gerechten verlassen gesehen und seine Kinder um Brot betteln.
26 Er ist allezeit barmherzig und leiht gerne, und seine Nachkommen werden zum Segen sein.
27 Lass ab vom Bösen und tue Gutes, so bleibst du wohnen immerdar.
28 Denn der HERR hat das Recht lieb und verlässt seine Heiligen nicht. Ewiglich werden sie bewahrt, aber das Geschlecht der Frevler wird ausgerottet.
29 Die Gerechten werden das Land ererben und darin wohnen allezeit.
30 Der Mund des Gerechten spricht Weisheit, und seine Zunge redet das Recht.
31 Das Gesetz seines Gottes ist in seinem Herzen; seine Tritte gleiten nicht.
32 Der Frevler lauert dem Gerechten auf und sucht ihn zu töten.
33 Aber der HERR lässt ihn nicht in seiner Hand und verdammt ihn nicht, wenn er verurteilt wird.
34 Harre auf den HERRN und halte dich auf seinem Weg, / so wird er dich erhöhen, dass du das Land erbest; du wirst es sehen, dass die Frevler ausgerottet werden.
35 Ich sah einen Frevler, der pochte auf Gewalt und machte sich breit und grünte wie eine Zeder.
36 Da man vorüberging, siehe, da war er dahin. Ich fragte nach ihm; doch ward er nirgends gefunden.
37 Bleibe fromm und halte dich recht; denn einem solchen wird es zuletzt wohlgehen.
38 Die Übertreter aber werden allesamt vertilgt, und die Frevler werden zuletzt ausgerottet.
39 Aber der HERR hilft den Gerechten, er ist ihre Stärke in der Not.
40 Und der HERR wird ihnen beistehen und sie erretten; er wird sie von den Frevlern erretten und ihnen helfen; denn sie trauen auf ihn.
|
Latin text
English text